BEST  OF  2 0 0 5    www.toptipp.hu
B E S T   O F   2 0 0 5
 

 
SZINHÁZ            FILM         TÁNCZ          ZENE         KIÁLLÍTÁS          KÖNYV     

 S Z Í N H Á Z                                                                B E S T  O F  2 0 0 5
 


Rendező:       ZSÓTÉR SÁNDOR                 Adrienne            Kecskeméti Színház
                                                   
         Peer Gynt          Krétakör
Rendezés:      SCHILLING ÁRPÁD               Phaidra              Trafó

Társulat:        KRÉTAKÖR                         Peer Gynt            
 
Előadás:         HÉTKÖZNAPI ŐRÜLETEK      Gothár Péter       Kamra


Határontúli előadás:           HÁROM NŐVÉR      Vidnyánszky Attila      Zsámbék,  Bárka

Vendégjáték:
                   GODOTRA VÁRVA   Szűcs Nelly-Trill Zsolt  Vidnyánszky Attila

Vendégjáték-sorozat: 
       BEREGSZÁSZI ILLYÉS GYULA SZÍNHÁZ        Vidnyánszky Attila
                                      KARNYÓNÉ      TÓTÉK       SARDAFASS       GODOTRA VÁRVA  
                                      SZARVASSÁ VÁLT FIÚ        CSEHOVOK       SÓLYOMPECSENYE

Vidéki előadás:                  HAJSZÁL HÍJÁN        Forgács Péter         Nyíregyházi Színház

Gyermek-előadás:              TRAPITI                   Gothár Péter           Kolibri

Bábelőadás:         KELEKÓTYA JONATHÁN     Fodor Tamás - Németh Ilona   Stúdió K


Zenés előadás:
    LÜZISZTRATÉ     Jordán Tamás                                     Ódry Színpad
                                                                               

Vizsgaelőadás:
     44 FEET            Ladányi Andrea                                  Ódry Színpad

Vizsgaelőadás:      EURIPIDES          12 HAMLET            Lukáts Andor         Ódry Színpad


Végzős rendező:   DÖMÖTÖR ANDRÁS                          Baal                      Ódry Színpad

"Mozgás"-színház:                          LÉTRAMESÉK         Bozsik Yvette         Várszínház


Vers-előadás:                               BIKINIVONAL         Pelsőczy Réka         Sufni

Legmerészebb istenkisértés:          PSZICHOSZÍNHÁZ     100. előadása         Bácskai Juli   


Színész:                     MAKRANCZI ZALÁN            Adrienne           Szolnoki Színház

Színész-páros:            SZŰCS NELLY-TRILL ZSOLT  Godotra várva     Pityu bácsi

Színésznők:                BÖRCSÖK ENIKŐ                 Adrienne           Szolnoki Színház
                                                                      Pszichoszínház 
                              
 SZABÓ MÁRTA                  A szerető          r.: Honti György
                                                                      Mester és Margaréta  
                                SZABÓ MARGARÉTA           Delila               Óbudai Társaskör

Karakter-alakítás:        SCHERER PÉTER                 A sötétség hatalma       Trafó
                                                                       A kegyelem napja         Krétakör

Karakter-alakítás:        NAGY MARI             Közeleg az idő                       Új Színház

Férfi mellékszereplő:   RAJKAI ZOLTÁN       A kulcs                                  Kamra

Női mellékszereplő:     BERTALAN ÁGI         Hétköznapi őrületek              Kamra
                                                             Reviczky    Felolvasó Színház  Irod.Múzeum

Végzős színész:           VASS TERÉZ                     KOVÁCS LEHEL    /Jordán-Lukács oszt./
                               Euripides, Kávécsarnok     A kulcs, Lüzisztraté

Legmesésebb alakítás:  SZANITTER DÁVID            Trapiti  
                  
Improvizatőr:              TÓTH JOCZÓ   Bizio: Élet-Halál   r.: Jámbor József    Zsámbék   
                                                     Pszichoszínház         Bácskai Juli

Felnőtt gyerekszínész: CSONKA SZILVIA                         Trapiti        Tóték /Radnóti/

Gyermek-színész:        FEHÉR LÁSZLÓ    BÍRÓ GYULA     A Pityu bácsi fia  /Beregszász/

Beugrás-bravúr:          RÁCZ JÓZSEF és KACSUR ANDRÁS  a  Karnyóné-ba      Kapolcs
                                       Beregszászi Színház    
Meglepetés:               ifj.VIDNYÁNSZKY ATTILA beugrása a  Karnyóné--ba    Kapolcs
                                       Beregszászi Színház    

Új magyar dráma:        HALNI JÓ                         Forgách A                         Studió K

Második felvonás:        FORGÁCH ANDRÁS             A kulcs                            Kamra

Új magyar színmű:       DARVASI LÁSZLÓ               Trapiti                             Kolibri


Operaelőadás:            KISVÁROSI LADY MACBETH     Operaház         Vidnyánszky Attila

Opera-énekesnő:        SZOLNOKI APPOLLÓNIA          Kisvárosi  Lady Macbeth 
                                                                          Gólyakalifa
Énekes-színész:           RÁCZ ISTVÁN                        Phaidra             Krétakör


Jelmez:                      FÜZÉR ANNI                    Turandot                Új Színház         

Díszlet:                      ANDREJ BELOZUB            Közeleg az idő         Új Színház  

Zene:                        MÁRKOS ALBERT              Phaidra                  Krétakör


Musical:                     HORGAS ÁDÁM                Lüzisztraté             Ódry Színpad

Legütősebb:               KRÉTAKÖR ÉVAD-NYITÓ                                 Tűzraktár

Színész-zenekar:          KRÉTAKÖR SZÍNÉSZTÁNCZENEKAR  Szentendre  Városháza

 

S Z A B A D T É R I


Előadás:              SHAKESPEARE-KOSZORÚ         Vidnyánszky Attila       Gyula

Kamara-előadás:   BIZIO:ÉLET-HALÁL                JámborJózsef               Zsámbék 


Színésznő:  
        SZOTÁK ANDREA      Élet-halál                                 Zsámbék  
                                                      A halott cárkisasszony               Komárno
Mellék-szereplő:  KRISTYÁN ATTILA     Mercutio    Shakespeare-koszorú /Gyula/
                         Kosztya /3 nővér/    Zsámbék, Bárka      /Beregszászi Színház/


Epizód-
szereplő:   
OROSZ MELINDA     Julia            Beregszászi Színház     Gyula

Fesztivál:             NEMZETKÖZI  SHAKESPEARE FESZTIVÁL      GYULA

 

A L T E R N A T Í V


Rendező:                          BARÁTHY GYÖRGY          Hedda Gabler        ar-tér-ia  

Előadás:                            HALNI JÓ                       Fodor Tamás         Studió K

Zenés előadás:
                  MÁDÁM KA                    Akt-Társulat        Tűzraktár
 

Monodráma:              
       VÁRNAI SZILÁRD              Magam  asszonya vagyok 

Színész:                            SÁFÁR KOVÁCS ZSOLT      Hedda Gabler       ar-tér-ia
                                                                           Origami                ar-tér-ia
Színésznő:                         NEMES SZABINA              Mádám Ka           Tűzraktár


Mellékszereplő:         
        TÁRNOK MARIANNA         Hedda Gabler

Mellékszereplő:                 QUITT LÁSZLÓ                Anyám orra          Szkéné

Mozgásszínház:                   GODA GÁBOR                 Don Quijote         Artus


Legújabb játszóhely:           
TŰZRAKTÁR

Legreményteljesebb igéret: AKT-TÁRSULAT              Mádám Ka

Díszlet:                              SZEGŐ GYÖRGY             Halni jó             Studió K   

    


 
V E N D É G J Á T É K O K


Legjobb társulat:           GYURMA    Szerebrennyikov      Moszkvai Kazancev Színház

Legjobb rendező:           KIRILL SZEREBRENNYIKOV          Gyurma

                                   FRANK CASTORF                       Mester és Margarita

             
Legjobb rendezés:         OSKARAS KORSUNOVAS              Szentivánéji álom

Legjobb előadás:           SZENTIVÁNÉJI ÁLOM                 Oskaras Korsunovas    Litvánia
                                 
                                   MESTER és MARGARITA             Deutsches Teatr

Legjobb játéktér:           BERT NEUMANN                        Mester és Margarita


                               
 

 További ismertetők:        B E S T  2 0 0 5   SZÍNHÁZ  


 M A G Y A R   F I L M E K                                 B E S T   O F   2 0 0 5 
 


Legjobb  film:                 FEKETE KEFE                 VRANIK ROLAND 
                                                                        POHÁRNOK GERGELY
Legjobb  rendező:          SORSTALANSÁG               KOLTAI LAJOS

Legfontosabb film:          JÓZSEF ÉS TESTVÉREI      JELES ANDRÁS

Legjobb  akció-vígjáték:   KÉSZ CIRKUSZ                 DZYGA ZSOMBOR   

Legjobb  operatőr:          PADOS GYULA                SORSTALANSÁG


 K Ü L F Ö L D I  F I L M E K     (l.hogy volt 2005)    B E S T  O F  2 0 0 5
 

              

 

 

 

 

Z E N E                        (l.hogy volt 2005)         B E S T  O  F  2 0 0 5
 

 

 

T Á N C Z                   (l.hogy volt 2005)         B E S T  O F  2 0 0 5
 

 

 

K I Á L L Í T Á S        (l.hogy volt 2005)        B E S T  O F  2 0 0 5
 



 

K Ö N Y V                    (l.best2005)              B E S T  O F  2 0 0 5
 

 


 

 

B E S T   O F   2  0  0  6              2  0  0  5             2  0  0  4          2  0  0  3
 


B E S T   O F   2 0 0 6
 

  
SZÍNHÁZ           FILM          TÁNCZ          ZENE             KIÁLLÍTÁS           KÖNYV

B E S T   O F   2 0 0 5
 


SZINHÁZ           FILM           ZENE           TÁNCZ           KIÁLLÍTÁS           KÖNYV     

B E S T   O F   2 0 0 4
 


SZÍNHÁZ           FILM           ZENE           TÁNCZ           KIÁLLÍTÁS           KÖNYV

                                  

B E S T   O F   2 0 0 3
 


SZÍNHÁZ            FILM           ZENE         TÁNCZ          KIÁLLÍTÁS         KÖNYV


 
 


HOGY  VOLT           ALTERNATÍV       2 0 0 4 - 2 0 0 6

A PÓKKÁ VÁLT LÁNY           IPHIGÉNEIA           Vasvári Emese Lakás-színháza
 

Ő volt az első Sárbogárdi Jolán,  végzős főiskolásként az Ibusár, végállomásban,  aztán a le-
gendás Csányi-féle Szentivánéji-ben  mennydörgőhangú őslény-Heléna,  a maga felháboro-
dott sértettségében... Nem vicc: túl jó volt, túl eredeti, nem bírta el a kisstílű budapesti
nemkő!-színházi posvány. Játszott itt-ott, de végül is eltűnt,  hogy most váratlan újdonság-
gal lepjen meg. Mert volt ugyan már lakásszínház a ziláltemlékű 70-es években, ahol inkább
performance-jellegű kísérletezés folyt, civil közreműködőkkel, de Vasvári Emese lakása va-
lódi színházzá avanzsál, azzal az óriási többlettel,  hogy szó szerint orrhossznyira tőlünk zaj-
lik a cselekmény. Euripides tragédiáját  egy lócán kucorogva játsszák, csak a szöveg él, de
az nagyon!  Emelkedett sorokat nálunk  elég ritkán képesek  nevetséges öblögetés nélkül,
érthetően, egyszerűen,  mégis szárnyaló pátosszal mondani. Latinovits óta talán egy  Rába
Roland és két nagyasszonya a magyar színháznak: Törőcsik és Csomós Mari.  Vasvári  dekla-
mációja a villámokat szóró Zeuszé, heves, tágas, a lélek pokoli bugyraiból tör elő, sistergő
elevensége mellett arányosan értelmezett, karizmatikus hatásossága ellenére messze kerü-
li a szélsőségeket. Egy nagyformátumú orátor, oratrice! Ő...,  érthetetlen,  hogy nincs rá
szükség a honi színjátszásban,  személyiségére teátrumot  lehetne építeni..., - lám,  most
megtette Ő maga!!!  Kellékez és berendez, rendez, játszik és most már darabokat is ír, sa-
ját igényei szerint. Eszkimó mese ihlette a Pókká vált lány-t,  amely különös mitológiájával,
mellbevágó fordulataival igazi csemege. Ketten játsszák a hat szereplőt, a tenyérnyi szoba-
sarok örvényes szakadékká szédül, a végtelen óceán misztikus terét  Szabó Tamás szájhar-
monikája teremti meg, aki zenéjében  gyönyörű ívet feszít  a zörej-effektusoktól a lebegő
dallamokig. Tapsolunk, pogácsázunk,  beszélgetünk a szereplőkkel és úgy hallgatjuk a cso-
dálatos  Vasvári Emesé-t, akinek minden témához akad dramatikus hozzátenni valója, mint-
ha folytatódna az előadás, - de hiszen valóban így van: az ő mitikus létezése ez a színház.

Bejelentkezés telefonon: 266 3220 vagy  06/30 619 5857  Műsor: www.lakasszinhaz.hu

RÓMEÓ és JÚLIA      ukrán-lengyel-román-magyar kooprodukció     KOMPÁNIA
 

A RakétaBázis NagyHangár-jának csupasz betonfalai. A színpad tátongó mélységénél csak az
előadás elmélyült gondolatisága nagyobb.  Egy deszkalejtő,  néhány zenész, köztük a buda-
keszi  Kompánia Társulat vezetője, a produkció inspirátora,  Lukács László. A tánc, a pan-
tonim, de elsősorban mégis a verbális színészi eszközök jelenítik meg a shakespeari tragédi-
át. Több nyelven játszanak az alternatív szcénában jeleskedő társulatok tagjai, azonban az
eredeti gesztusnyelv jóvoltából,  felirat és szinkrontolmács nélkül is  könnyen követhető a
cselekmény.
  A Végzet Angyala éteri lebegésű balett-mozgással viszi sorban áldozatait a ha-
lálba, Tybalt népiesen kackiás,  Júlia tisztaságát átszellemült komolysága adja, kiváló karak-
ter-kettős  a Capulet-házaspár.  Neveket sajnos,  nem említhetünk,  bár legalább a magyar
szereplők azonosságát illene tudni.  Lukács László koncepciója, rendezése és az általa ve-
zetett  Kompánia, a nyelvi határokat negligáló,  Back to Babylon című nemzetközi produk-
ció biztos fundámentumát adja. Egységes, gyönyörű látomás kerekedett a sokszínű gazdag-
ságból, mivel az összes résztvevő  magától értetődően bírja és használja  a kortárs színház
nyelvét és eszköztárát. A lengyel siratóének, a magyar népdal, az ukrán tánc-dallam magá-
tól értetődően szervül a zenei háttér árnyalt szövetébe.
A  Pulcinella közlegény  olasz-magyar-román  együttműködése után,  lám,  ismét sikerült a
Zsámbéki Nyári Színház-nak egyedülálló jelentőségű  euro-produdkciót létrehozni.  De a
nagyszerű  Kompániá-t és az invenciózus rendezőt,  Lukács László-t,  most már gondosan
szemmel tartjuk, szoktak Ők a Szkénében játszani...
                                2006 augusztus

BRONTÉK                                Végzős zenés osztály                             Spinoza

A híres láp-regény persziflázsa, ahogy mondjuk egy shakespeare-i királydrámából Übü lett.
De a nővérek identitása erősen kétes,  szerencsére a játszóké nem, egytől egyig szépszál
legények a végzős Ascher-Novák csapatból.  A lelki mazochista  Anna a mi Táncsicsunkkal
levelez,  a Biblia-forgató atya legszívesebben  sorba hágná lánykáit,  a mocsár elbűvölően
pruttyog /P-vel!/,  a szereplők szilaj kedvvel játsszák a telivér abszurdot.  Györei Zsolt és
Schlachtovszky Csaba  merész ötlettel vágtak bele,  jól kiforgatták a történetet,  az ere-
deti szöveg ájtatos romantikáját röhejes mondatokba plántálták át.  Polgár Csaba Sarolta-
ként nyársatnyelt, kőkemény lázadó, legalább annyira igazi férfi, mint a Daumier-karikatú-
rákat idéző apafigura  Herczeg Tamás interpretálásában.  Tarjányi Tamás  túl szimpatikus
ahhoz, hogy öreg kopasz kéjenc legyen, de böcsületes szakmaisággal oldja meg feladatát.
Az ábrándosan álmodozó Emíliát Vári-Kovács Péter bűvösen naív mosolya és elementárisan
energikus játéka teszi  feledhetetlenné,  az egyetlen nővér azonban  Friedenthál Zoltán
Anná-ja, akiről egyszerűen nem hisszük el, hogy férfi...  Ahogy távolból imádott Táncsicsa
leveleit olvassa, ahogy apjának könyörög, hogy neki csak száraz kenyeret és poshadt vizet
adjon, ahogy szenvedni akar és tud mindenki helyett: belülről formált, tökéletes azonosú-
lás, színészi bravúr! A cselekmény két napját elválasztó éjszakában, megindító finomsággal,
eleven muzikalitással szólal meg az ötök négyszólamú kórusa, hát az maga a megdicsőült éj.
A pompás, élvezetes előadás végén úgy üvöltözünk örömünkben, mint ama brontei szelek.
Tényleg: - el kéne olvasni...?  El bírnánk...?!?  - De mindenképpen nézzük a Spinozá-ban...

 
CALIGULA             Mundruczó Kornél            Radnóti Színház a Szikra Moziban
 

Filmjeiben natúrában volt erős, a stilizálás bizonytalan utakra viszi,  színházi rendezéseiben
viszont racionális keménységgel irtja  a maníros középszert,  komor energiákkal  bizonyítja
stílusteremtő képességeit. A Sartre-opera, Térey Nibelung-ja után most  Albert Camus fé-
lelmetes remekművének megalkotása az újabb szenzáció.  A legkisebb jelző sem tűnik el, a
káprázatos szöveg  hihetetlenül élénk, pontosan értelmezett formában hömpölyög,  vissza-
adva a színjátszás ősi, oratorikus jellegét.  A mozgások geometriája, a pantomiszerű merev-
ség fokozza ezt a szertartásosságot, aminek éles ellentéte a sárga-narancs fényfal, a forgó
kristálygömbök és a rózsaszín-lila diszkófények alkalmazása. A nézőkkel övezett előtér és az
emelt pódium következetes kontrasztja,  az éles fényváltások dinamikája kiválóan tagolja a
több mint kétórás cselekményt,  amelynek feszültsége  egy pillanatra sem csökken.  Néha
egyetlen szó, pl. a "vér!" emelődik ki egy vörös reflektorral, máskor a játszóra összpontosu-
ló színre a háttér azonos fényei rímelnek.  Ha csak a világítás szempontjából nézzük, egye--
dülállóan eredeti, nagyszerűen kivitelezett,  revelatív produkciót látunk /Erdély Mátyás/,
amely a gusztustalanul taszító disco-feelinget szürreális látomássá transzformálja.
Mundruczó Kornél  minden mozzanathoz megtalálja  a valóságfeletti megjelenítés  adekvát
módját,  de a részletek gondos kidolgozottsága mellett, lenyűgöző tempóban képes össze-
fogni az előadás nagyívű egészét.  Groteszk kitöréseket a líra gyönyörűséges pillanatai kö-
vetik, az Nagy Ttsilagos égbolt vetített fénypontjai suhannak a falakon, érzelmes föléfesté-
sét adva a poétikus frázisoknak. Beúszik a slágerzene, rejtett asszociációi észrevétlen erő-
sítik a szituációt, ha kell, dalra is fakadnak a szereplők, még hitelesebbé téve a színházi va-
lóságot. Szokatlan feladatát példásan teljesíti a társulat, ki kell emelnünk  Mészáros Tamás
halálba-menetelős énekét és Kovalik Ági-t,  aki sikolyos hisztériától jut el a szerelmi líráig.
Akiről nem elég ódákat zengeni, akiről tanulmányt kell majd írni, az  Rába Roland  Caligula-
ként. Gigantikus szerepe sok-sok jelenet maximális erőfeszítést igénylő vágtáiból épül, der-
mesztő intenzitású maratonját  mégis győztesen száguldja végig.  Óriáscsecsemője gügyög,
gyászoló kamasza makogó autista, vérnőszöen vijjog, poétikusan ábrándozik a Holdról: ezer-
féle hang  kél  iszonyatos lelkének fortyogó bugyraiból.  Nem is az emberi lényt látjuk, ha-
nem a fékevesztett, zabolátlan tudatalatti fertelmes megtestesülését. Elegáns keringő, vak
toporgás, szilaj toporzék avagy ironikus hajladozás:  a gesztusok,  mozgások dinamikus sok-
színűsége mesterien árnyalja a diabolikus képet. Soha nem láttuk a "világ én vagyok" omni-
potens abszurdjának ehhez fogható ábrázolását,  amely a Hazám,Hazám diktátorkája, a Mi-

zantróp Célimene-je és a Nibelung lakópark Hagen terrortörpéje után újabb szupernovája
a  Rába Roland-galakszisnak.
A Szikra mozi csodálatos játszóhely, azt példázza, nem millárdokat kell "nem.szinhaz.hu"-ra
pazarolni, hanem csak egy kicsit kell körülnézni, hol is lehetne korszerű színházat játszani.
Persze  Mundruczó is kell és az Ő nagyszerű csapata,  hogy létrejöhessen ez a varázslatos
élmény, a bőség mennyei mámora, a kortárs teátrum igazi ünnepe.

BUDDHA SZOMORÚ                           Szabó Réka                        L1 Táncművek
 

Elindul egy csavaros monológ, magával vitázik valaki,  majd dia-, tria-, végül abszurd penta-
lóggá bővül, kedves, irónikus, fanyar. A szereplől lassacskán karaktert kapnak,  fokról-fok-
ra rajzolódik ki sorsuk és jellemük.  Jelenetecskék, parányi performanszok, játszott és el-
táncolt gesztusok. Sokféle jó zene segíti a mozgás-élmény kibontakozását,  szapora szavak
és szűkszavú mondatok.  A három táncos saját eszköztárát veti be,  improvizációik egyedi-
ek, hangsúlyozottan nem a koreográfus stílusát jelenítik meg. A leghosszabb utat, magát a
Nagy Tao-t járja be  Gőz István, miután szó szerint kivetkőztetik polgári biztonságából, bo-
torkálva keresi  a létezését igazoló papírdarabkákat,  órányi menetelése végén pedig elsé-
tál a Semmibe. Színpadi létezése a kifosztott megsemmisülés alig eleven felkiáltójele. Köz-
helyeket citál üvegcséibe  Kövesdi László, majd feneketlen zsebeibe rejti őket és baljós
csörömpöléssel tétováz.  Dózsa Ákos  súlyos önpusztító fiúja megbékélve merül a Nirvána
csillagkörébe.  Szász Dániel  vibráló gyorsasága, virtuóz hevessége elementáris energiával
ábrázolja az öntelt hiúságot, amely végül tükrének rabjává teszi.  Zambrzycki Ádám maga
az abszurd groteszk, végletes mozdulatai, mimikája, keserű humora egy igazi off-alternatív
Nagymestert sejtet.  Ahogy eltűnik a fotelben /?!?/,  ahogy  csak-azért-is megnevetteti a
nagyérdemű közönséget, ahogy áll, ahogy él, hát az fantasztikus!
Szabó Réka a  Véleten-ben feladta a talányt,  merre is kóborol még a műfajok és stílusok
határvidékén, ezzel a darabbal nagyszerű összegzését adta merész elképzeléseinek.

NÉGEREK                MALADYPE                      Utolsó előadás: 2006.április 18.
 

Első látásra letaglózott.  Elképzelhetetlen dolgok történtek képben, hangban, stílusban.
Az isteni  Genet-vel egymagasságban szárnyalt  Balázs Zoltán alkotó géniusza, az éneke-
sek fantasztikus koncentráltsága,  a  Maladypé-sek  virtuóz játéka,  az egész mű gigászi
arányú konstrukciója. Aztán, az egymást követő alkalmakkor, egyre több mélyrétege tá-
rult fel a káprázatos alkotásnak,  minden újabb előadásra egyre fokozódó izgalommal ér-
keztünk. Mert:  SZÉP AZ,  AMI EGYRE JOBBAN TETSZIK ... és ennek a  szigorú követel-
ménynek ez a páratlan produkció maradéktalanul eleget tett.  Az utolsó,  Hatodik alka-
lommal a katarzis vakító fehérizzásban égett, talán még sűrűbb, talán még kiélezettebb
volt, mint valaha,  csak elbotorkálni lehetett utána némán,  hogy aztán a végtelenségig
lehessen idézni a jövőben a felejthetetlen pillanatokat.   Négerek-kel  Balázs Zoltán
színháztörténelmet írt: bár lekerült a műsorról, hatásában,  emlékében örökké élni fog.

NÉGEREK                 MALADYPE                 r.: Balázs Zoltán                 Bárka
 

Harang zúg, zsolozsma búg, lábujjhegyen osonunk be az áhítatos térbe. Gombár Judit
sejtelmes,  költői fehérségeibe öltözött,  roma színészek néznek farkasszemet a feke-
téket feketében játszó "fehér"-ekkel.  Énekelnek:  monológot,  dialógot,  fantasztikus
gesztusokkal, szuggesztív mimikával és végestelen végig...
A Teomachia óta várjuk, hogy a merész és hihetetlenül invenciózus  Balázs Zoltán vég-
re maradéktalanul meg is valósíthassa zseniális elképzeléseit,  ne akadályozza ebben az
alkalmatlan társulat. Csak a saját csapat, a   Maladype teszi ezt lehetővé !
Jean Genet drámai szövegét csak  néha  deklamálják,  a  szereplők  play back-elnek a
a szintén játszó énekesek recitativóira, áriatöredékeire, teljes átéléssel imitálva azt.  
Sáry László,  néhány ütőhangszeres effektustól eltekintve, szinte  a capella operát al-
kotott, kongeniálisan jelenítve meg a drámai összecsapásokat, a textus legapróbb moz-
zanatáig.  Emberfeletti feladatot oldanak meg nagyszerűen az énekesek:  a  több, mint
kétórás darabban folyamatos jelenléttel,  hibátlan énekléssel,  óriási koncentrációt ki-
vánó szinkronitással. Mindegyikük nevét nagy ovációval muszáj leírnunk: Fodor Beatrix,
/szoprán/, Szolnoki Apollónia /alt/, Böröcz László/tenor/, Hámori Szabolcs/basszus/
és Gavodi Zoltán /kontratenor/.
Balázs Zoltán páratlan arányérzékkel építi fel a "fekete mise" gigantikus látomását, min-
den pillanatban váratlan mozgásokkal  lep meg,  szinte  minden szótaghoz talál kifejező
vizuális gesztust,  egy önmagában teljes,  önmagát értelmező  színházi  alkotást teremt.
Kép és szó,  hang és fény,  ostinato-mozgás és robbanékony kitörések  szervülnek góti-
kus építménnyé: egyedülálló, félelmetes, lenyűgöző !!!  A társulat heroikus összmunká-
val valósítja meg a rendezői elképzelést,  mindenki külön-külön önálló karakter,  mégis
magától értetődően testesíti meg a mű egységes stílusát.  Ki kell emelnünk  Dévai Ba-
lázs  virtuózan robbanékony figuráját, elképzelni se tudtuk, hogy ilyesmire is képes ! 
A Bárka Színház túl visszhangos tere használt az előadásnak,  méretei pedig a nézőtér
nagyvonalú felépítését tette lehetővé. A  Maladype és  Balázs Zoltán csodálatos pro-
dukciója pedig polgárjogot szerez a Bárkának az igazi színházak között...

J.A.1937   " ...idesereglik, ami tovatűnt..."       Illés Edit       ATP  /m/Színház
 

Annyi mindent összvehazudtak már a szegény Attiláról, bolond volt, beteg, nem ííís..., egé-
szen az orvosi és emberi etikát durván sértő,  pszichoanalitikus napló közzétételig,  amely
tudományos szempontból usque annyi érdekességével bír, mint egy utcaseprő tudatalatti-
jának ilyetén feltárása.  Irodalmárok, grafológusok, múltba- és jövőbelátók szélhámos csür-
héje gazdagodott már a koncon, amelyet mohón csócsált a szenzációra éhes köznép,-vers-
olvasás helyett. Nem voltak sokkal jobbak az ájtatos képpel zengedezett J.A.- műsorok sem,
ezért fokozott örömöt jelent az  Illés Edit vezérelte előadás, amely kizárólag a dokumentu-
mokból merít. Cédulák, levelek az utolsó hónapokból,  valós tényekre épülő fiktív dialógok.

Kulcsszereplő maga a költő, ő idézi leveleit és a hozzá írott sorokat. Álom és látomás: a sze-
mélyek megelevenednek, válaszolnak, majd elfújja őket, mint az álompihét. De kapcsolatba
lépnek egymással is,  I.Gyula gigantikus bábként utálható,  Vincze Márton keze- és színész-
munkája jóvoltából,  Tényi Anett a rideg Jolánt és Julika takarítónő aggodalmát fogalmazza
meg hatásos módon, számos más nőalak mellett. Flórát  Kovács Ágnes Anna, az egyéni hite-
lesség kivételes adottságával,  magabiztos színészi erővel  jeleníti meg.  A költő  egyáltalán
nem volt olyan, mint megformálója,  de  Soós Attila  teljes átlényegülássel testesíti meg a
minden költőben megbúvó,  József Attilában pedig domináns, naívan gyermeki személyiség-
jegyeket. A fantázia és a valóság mezsgyéjén bukdácsoló, csupaszon kiszolgáltatott, védte-
len emberről soha nem született ennyire együttérző, mégis minden ízében reális ábrázolás.
Mi sem bizonyítja jobban a tiszta szerepformálás elmélyültségét,  mint az, hogy nem ismer-
hetők fel az eredeti és a színész által,  az öröklött jogvédők galád kényszeréből írt monda-
tok.  Soós Attila  egyből feltűnt egy mégoly dicstelen film reveláns meglepetéseként, vakí-
tó őszinteségének szuggesztív sugárzása megkerülhetetlenné teszi a jövőben is. Hogy miért
"lélek-" a gordonka, nem tudjuk, de tökéletes akusztikai hátteret adott, ahogy a racionális
fényváltások is a cselekmény tartópilléreit biztosították.  Illés Edit rendezése túlmutatott
a szokásos realizálás rutinján, egy egységbe kovácsolt, térben-időben komponált gondolati
építmény adott keretet a páratlanul izgalmas tartalomnak.
Csak remélni tudjuk,  hogy az irodalom- és színház-rajongóknak egyaránt életbevágóan fon-
tos produkció nemsokára a  Városi Színház-ban is látható lesz.

EMPEDOKLÉSZ                                 Balázs Zoltán                              Maladype

 

A felejthetetlen  Négerek-ben  a legjobb operistákra play-backkeltek élőben a szereplők,
ebből következik,  hogy ha  Sáry László  csodálatos zenéjét  a színészek éneklik,  az nem
megy !!! Kár volt megpróbálni, egy újabb, igen eredeti előadás omlott így be. Mert a ren-
dezői elképzelés és a megvalósítás is nagyszerű, ha csak látni kellene, nem is lenne semmi
baj...Bár Hölderlin káprázatos nyelvéhez erősebb orátorok kellettek volna, egyedül  Dévai
Balázs
áll helyt gyönyörű szövegmondással.  Énekben is remekel, másfél órás, időtlenségé-
ben varázslatos pantomimje pedig nagy ajándék, a mű összetartó szövete. Játszani, mozog-
ni, beszélni, rap-pelni egyaránt nagyon tudnak az ős-maladypések: Oláh Zoltán és  Balogh
Rodrigo,  hálátlan szerepe ellenére ismét kitűnik az egyre erősödő  Horváth Kristóf.  De
mindez nem feledteti a vokális megjelenítés gyengeségét, ami teljességgel kizárja a joggal
remélt katartikus élményt.

A SÖTÉTSÉG HATALMA        Jay Scheib        Pont Műhely       Trafó    2005

 

Végre értelmes alkalmazását láthattuk az egyidejű video-technikának,  amelyet általában
az üresjáratok leplezésére használnak. A cselekmény főtere, amelyet elég ritkán szemlél-
hetünk közvetlenül, három nézőpontból is állandó megfigyelés alatt tartható. A kamerák
beállítása,  látószöge változó, dinamikus ellenpontját képezve a külső játéktér akcióinak.
Jay Scheib Tolsztoj-adaptálása,  jelenetezése, nyelvi aktualizálása mesteri, eredeti, ren-
dezése összefogott, gördülékeny, igazi reveláció !!! Minimális, annál hangsúlyosabb a ze-
ne: egyszál gerjesztett gitáron  Márkos Albert,  a videó úrnője pedig a korlátlan akció-
készségű  Leah Gelpe.
Kitűnően és merészen választott szereplőket a rendező.  Isabelle Lé telitalálat, feltűnő-

en jó  Pereszlényi Erika, végre  Urbanovits Krisztina  is megmutathatta markánsan sok-
színű egyéniségét. Pogány Judit a tőle meg szokott csúcsformát produlálta, a felejthe-
tetlent ebben az előadásban azonban  Scherer Péter.  20 évet öregedett, kizárólag be-
ről építkező, színészi eszközökkel: a jószándékú naívitás, az együgyűségében bölcs apó-
ka figuráját állítva kontrasztként a haszonleső,  elvetemült gonoszság mocsarában. Mos-
tanság egyre-másra lep meg fantasztikus alakításokkal:  a Krétakör Felolvasószínházában
egy sámlin ülve játszott el egy teljes életet, sírása ugyanúgy felkavaróan katartikus volt,
mint mostani, dermedt premier planja, a drámai felismerés szörnyű pillanatában.
Muszáj ezt a nagyszerű előadást valahogy műsoron tartani, reméljük, őssz
ban
az üresjáratok leplezésére használnak. A cselekmény főtere, amelyet elég ritkán szemlél-
hetünk közvetlenül, három nézőpontból is állandó megfigyelés alatt tartható. A kamerák
beállítása,  látószöge változó, dinamikus ellenpontját képezve a külső játéktér akcióinak.
Jay Scheib Tolsztoj-adaptálása,  jelenetezése, nyelvi aktualizálása mesteri, eredeti, ren-
dezése összefogott, gördülékeny, igazi reveláció !!! Minimális, annál hangsúlyosabb a ze-
ne: egyszál gerjesztett gitáron  Márkos Albert,  a videó úrnője pedig a korlátlan akció-
készségű  Leah Gelpe.
Kitűnően és merészen választott szereplőket a rendező.  Isabelle Lé telitalálat, feltűnő-

en jó  Pereszlényi Erika, végre  Urbanovits Krisztina  is megmutathatta markánsan sok-
színű egyéniségét. Pogány Judit a tőle meg szokott csúcsformát produlálta, a felejthe-
tetlent ebben az előadásban azonban  Scherer Péter.  20 évet öregedett, kizárólag be-
ről építkező, színészi eszközökkel: a jószándékú naívitás, az együgyűségében bölcs apó-
ka figuráját állítva kontrasztként a haszonleső,  elvetemült gonoszság mocsarában. Mos-
tanság egyre-másra lep meg fantasztikus alakításokkal:  a Krétakör Felolvasószínházában
egy sámlin ülve játszott el egy teljes életet, sírása ugyanúgy felkavaróan katartikus volt,
mint mostani, dermedt premier planja, a drámai felismerés szörnyű pillanatában.
Muszáj ezt a nagyszerű előadást valahogy műsoron tartani, reméljük, ősszel újra műsor-
ra kerül, minden kortársszínház-barátnak és kortárs színházbarátnak látnia kell !!!

MOMO                                 Csáki Csilla                              ATP   Junior Stage   
 

Michael Ende meseregénye kedves olvasmány, Csáki Csilla adaptációja, rendezése, a ka-
maszkorú szereplők által,  jelentős színházi eseménnyé emelkedik.   Mert nemcsak ráter-
metten lelkesek, de képzettek és kiműveltek is,  érezni rajtuk az előző produkciók alakí-
tó hatását,  a közös munka éveinek tapasztalatát.  De jó is lenne! minden oskolában egy
ilyen színjátszó csoport !!!  Túl az emberformáló pedagógián,  a színészképzés alapveté-
sén, lendületes,  múlatságos,  pompásan élvezhető előadás született,  amely a korszerű
megjelenítés számos eszközét épkézláb módon használja.  Vetítés,  árnyjáték, narrátor,
Kiss Zsuzsanna szinte a semmiből varázsolt jelmezei, /néhány tekercs csomagoló-fólia és
hullámpapír.../, mozgalmas tér-használat,  karakterjelző pantomim-elemek.  Talán zenél-
ni mégse kellene /így!/, egyébként a lányok állják a sarat, még a fantasztikus Elek Feri-
Szanitter Dávid csoda-páros társaságában is.  Elöbbi  Beppo utcaseprő gyengéd lassúsá-
gát teszi szerethetővé,  kedvenc  SzanDál-unk pedig ismét,  immár hányadszor!  igazolja
jellemábrázoló képességének sokoldalúságát.  Most éppen egy kedvesen léha,  lustálko-
dásra termett, sikerről, gazdagságról ábrádozó ifjoncot hozott, aki azonban a beteljesü-
lő showman-karrier csúcsán sem veszíti el emberségét és egy váratlan pillanatban,  drá-
mai dühkitöréssel védi meg szegénysorban szerzett barátját.  Mert Othello, sőt, Lear is
tud lenni!  Biztos,  hogy az ifjú csapat több tagjával találkozunk még színpadainkon,  ve-
zetőjük, a rendező  Csáki Csilla nevét máris megtanultuk és nagyon bízunk abban, hogy
ez a tűzről pattant előadás máshol, mások számára is látható lesz.

GOMBROWICZ: YVONNE BURGUNDI HERCEGNŐ   Szív-Kamara Studiószínház
 

       2004 ősztől 2005 nyaráig... és alig látták azok, akiknek kellett volna !!!
Színjátszásunk súlyos évtizedekkel van elmaradva a korszerű játékmódtól. Persze, kell a
bevált,  a naturalista, a társalgási stílus is,  de nem lehet életképes egy színházkultúra,
amelyben csak elvétve fedezhető fel az orosz,  vagy még inkább a lengyel színházra jel-
lemző stílusjegy. Nem véletlen, hogy  Gombrowicz, Mrozek, Rozewicz színrevitele min-
dig kudarcba fulladt. Kivétel a  szolnoki  Tangó / Paál  István/ és Gombrowicz: Esküvő-
je Kaposváron /Ács János/,  mindkettő jó  25 éve. Az  Yvonne  értelmetlen  semmiség-
gé csúfult Zsámbékinál, de Ascher kaposvári próbálkozása  se volt több, mint jószándé-
kú próbálkozás.
És íme, most hegyeken át szökellve, megjött az igazi  Gombrowicz, megszületett az első
hazai produkció, amely méltó ehhez a páratlan Géniuszhoz. Tenyérnyi színpadon, mini-
mális eszközökkel, ismeretlen színészgárdával... Maximális érzékenységgel, tehetséggel,
energiával és hozzáértéssel. Horváth  Klára érti a művet, elképzelését szituációban, fi-
gurákban, tempóban kitűnően tudja realizálni, így az igen nehéz darab egyre hevesebb
atmoszférában fut fel a gyilkosággi kisérletek bravúros nagyjenetéig. Nincs is jelmezter-
vező, mégis: pl. a királynő bravúros átöltözései,  egyre fojtottabb erotikájú ruhái a sze-
repépítés fantasztikus hátterét teremtik meg,  ami egyaránt dicséri a színészt és a ren-
dezőt. A zenei közeg viszont egyedül őt, a kremeri szándékoltan hamis intonációtól az
olasz belcanto szívszorító érzelmességéig kiválóan használja a hangzó anyagot, amely rá-
adásul ritkán, vagy inkább sohasem hallott csodákból építkezik /és mindezt halkan !!!/.
Az együttes pompásan helytáll,  olyan lelkesedéssel,  odaadással, ami csak a legjobb al-
ternatív színházakra jellemző. A  Kamarás  démoni alakja  szuggesztív felütésként uralja
az első részt,  Horváth László extrém kenetteljessége mögött  először sejlik fel a nem-
sokára mindent elborító agresszió,  ajtófélfán  kúszó-mászó  magánszáma  pedig briliáns
karakter-etűd. Először külsőségesnek tűnt  Reitter Zsolt örökös vihorászása,  mozdula-
tainak idegesítő tikkelése, aztán kiderült, hogy ez maga a kis hitvány királyka, aki végül
hiteles valóságában, nagyszerűen megalkotva vált emlékezetessé. Takács Panka  Király-
nője kiforrott,  grandiózus alakítás,  melynek spektruma a hisztérikus komédiázástól a
tudatalatti elfojtás  dermesztő  tragikumáig terjed. Ahogy undorát leplezni igyekezve,
az etikett bénító fegyelmének eleget téve, megcsókolja a borzalmas  Yvonne-t, ahogy
rettegve kiszabadítja csészébe szorított ujjait egy alma végzetes súlya alól, az önmagá-
ban is mesteri. De a sok gondosan cizellált apróság teljes karaktert színez, nagy ívű le-
leplezését egy önáltató,  külső és belső rácsait áttörni képtelen embernek,  aki mégis
szánalmunkat nyeri el, hiszen ő az egyetlen áldozat, aki felismeri létezése védhetetlen
beszorítottságát. Hálószobai nagyjelenete monológjában egy formátumos tálentum mu-
tatja be sokszólamú eszköztárát, ez a kép máris az egész évad egyik csúcsának látszik.
Friss tavaszi szelek fujdogálnak a Ferdinánd-híd felől: a nullaköltségvetésű színház meg-
újulási lehetőséget kínál az áporodott hivatalosságnak. Jön az  off-off teátrum  és jön
a nézők lelkesedésre vágyó csapata,  bizony tisztelt  vájtszeműek és szemtelenek, első
első dolgunk legyen megnézni ezt a korszakváltó előadást,  a  Szív-utcza--Podmaniczky
sarkon, a  Szív Studió Kamaraszínház-ban.

HEDDA GABLER                      art-e'-ri-a                       RS 9                   2005
 

Baráthy György  rendezése már az első pillanatban csatát nyer:  a távirányítós eingang,
Tárnok Marianna pompás karakter-bravúrjával, azonnal megteremti az ironikus értelme-
zés,  a fel-felvillanó humor groteszk erőterét.  Inkább emberi helyzetkép,  kritikus látle-
let rajzolódik elénk, mint a nagy tragédia, de talán ma már nem is érezzük ezt az ibseni
világban. Következetesen épülnek fel a cselekmény erőltetett fordulatai,  elfogadjuk a
tér-idő egység kalodájában kínlódó szerző lélektani bakugrásait, mivel nagyszerű lehető-
séget kínálnak a többszörös szerepjátékra. Szerepet játszunk a színpadon és színlelünk,
játszunk partnerünk felé is.  Ebben a zűrzavarban egyetlen őszinte, naív gyermek: a ba-
lek-férj,  akit  Sáfár Kovács Zsolt  prezentál fantasztikus sokszínűséggel.  A legszimplább
mondat is  kifürkészhetetlen mélységeket nyer,  a leghétköznapibb gesztus is sejtelmes
aurát kap elementáris játékában.  Rank doktora,  arabeszk-beli férje inkább  az extrém
egyéniség szuggesztívitásával hatott,  most viszont kiérlelt, sokoldalú szinészi eszköztárá-
nak elbűvölő hitelességével kápráztat el.  Tabi Orsolya  leleményesen ábrázolja a lelkes
kis-szerűséget, az együttes megbízhatóan valósítja meg a rendező elképzeléseit. Murzsa
Renáta izgalmasan sokszínű Berte cselédként, méltó párja a felejthetetlen Jule néninek.
A főszereplő kapcsán nem értjük a szereplőválasztást: tévedés-e, avagy kényszer ?!?
Nem is oly rég jeles színházunk zuhant nagyot Heddával, legfeljebb illusztrálásra futtotta,
Baráthy György azonban ismét meggyőzött arról,  hogy saját világát tudja megjeleníteni
agyoncsócsált klasszikusok esetén is.  Találó a két festmény:  Gabbler tábornok a lánya,
a nagynéni halotti maszkja  pedig az unokaöccs  Jörgen vonásit viseli.  Egyszem  hosszú
pamlag képezi a játékteret, a kályhában viszont nem ég a tűz, így "kézirat nem ég el !"...
és a befejező kép csehovi-mihalkovi magasságokba emelkedik:  a mű,  az alkotás,  a szor-
gos munkálkodás az örökké élő érték.
Az Artéria-társulat legújabb előadása nem mindennapi színházi esemény !

ARABESZK               ar-te'-ri-a               Szív  Kamara Studiószínház       2004
 

Társulatépítő rendezői ujjgyakorlat, mert kit érdekelne  Mauriac szenvelgős sztorija, ha
nem egy ennyire alkotóképes, kreatív egyéniség kezébe kerülne.  Baráthy  György gon-
dos elemzéssel rajzolja meg a figurákat,  mozgáselemekkel választja el az egyes jelenete-
ket és mindvégig nagyszerűen kézben tartja a változatos tempóval felépített előadást. A
társulat összefogott  biztonsággal,  kiválóan oldja meg  a gyors lüktetéssel változó képek
nehéz feladatát.  Minimál díszlet, minimál kellék, maximális élmény !  Sáfár  Kovács Zsolt
és Tabi  Orsolya ostorozós-sírós  kettőse az igazi katharzis csúcsaira röpített, a  Nő ala-
kítója a későbbiekben is annyira hiteles volt, azt hittük néha, nem is játszik, hanem ön-
magában is ilyen... Páratlan színészi tálentumát mutatta meg  Takács Panka,  ismét bizo-
nyított a  Nórában már feltűnt  Hetényi  Zoltán. Hernádi  Szabolcs imponáló természe-
tességgel formálta meg a kamaszfiú alakját.
Baráthy  György  és az   ar-te'ri-a /ezt azért lehetne egyszerűbben.../ széles alapokon
nyugszik, most is újat, kitűnőt produkált, sokat várunk tőle és most már végleg Szívünk
Kamaráiba zártuk.

BÁBELNA                           Pepe-Jocó-Tamási                     Vidám   Kisszínpad
 

Most Tasnádi István Nézőművészeti  Főiskolá-jára járunk, de ne felejtsük el, hogy tanul-
mányainkat 96-ban ,kedvenc drámaírónk első, az áldott emlékű Egyetemi Színpad pályáza-
tán fődíjas  Bábelná-jával  kezdtük.  A  "külföldi  nyelvek" rejtelmeiben  Scherer   Péter,
Tóth Jocó és  Tamási  Zoltán  kalauzolt bennünket  a  Szkéné-ben, olyan sikerrel, hogy
évet ismételtünk, negyedévi rendszerességgel látogatva megúnhatalan  előadásaikat.
Iskolabezárás után évek óta hiányoltuk őket, de most végre újra itt vannak és miután ma
talán még rosszabbul állunk nyelvtudás dolgában, mindenkinek ajánlott, sőt, kötelező ez
a tanumányi kirándulás.
Kezdetben vala a  Stílusgyakorlatok, aztán a még mindig futó  De mi lett a nővel? a Thá-
liában  Gyabronka  József, Horváth  Lajos  Ottó,  Honti  György, - kitaláló és rendező
Kiss Csaba/, de ez a triumvirátus volt a  harmadik a nagy  Hármasságok között, most meg
versenghetnek a  Kapa-Pepe-Katona Laczy  nézőművészeti  tantestülettel...

NÓRA                           ar-te'-ri-a                           RS 9                            2003
 

Baráthy  György  az ibseni cselekményt leleményesen  egy színházi páholyba helyezte és
mindvégig  következetesen, kiváló dramaturgiai érzékkel alkotta ujjá. A térbeli-időbeli sű-
rítés és a hangversenykulissza zenei hátterének kidolgozottsága,  az előadás ritmusa igen
figyelemreméltó rendezői képességeket sejtet. A színészek lehetőségeik szintjén mindent
megtettek, kitűnt  Hetényi  Zoltán  visszafogott  Krogstad-ja, dr. Rank  szerepében pedig a rendkívül  izgalmas  színészi karakterű   Sáfár  Kovács  Zsolt-ot  ismerhettük meg, aki hi-
tempóérzékével, szuggesztív alakításával a produkció motorjává vált.
Érdeklődéssel várjuk   Baráthy  György rendező következő munkáját, de addig is, nézzük
meg ezt az invenciózus  Nórá-t.